Főoldal / Gyakorlat / Állatorvosi echokardiográfia

Hogyan készül a szívultrahang kutyánál és macskánál

Az állatorvosi gyakorlatban szívultrahangot szívzörej, nehézlégzés, ájulás esetén, idős állatoknál altatás előtt és fajtaszűrés keretében végeznek: cavalier king charles spánieleknél és tacskóknál mitralis billentyűbetegségre, dobermannoknál cardiomyopathiára, maine coonoknál és brit rövidszőrűeknél hypertrophiás cardiomyopathiára. A leletben sok a szám, egy részük képletből számolódik, a norma pedig fajtól és testtömegtől függ. Végigvesszük, hogyan zajlik a vizsgálat és hová megy el az idő.

Mit vizsgálunk

Az állatot jobb oldalára fektetjük kivágott vizsgálóasztalra, a vizsgálófejet alulról vezetjük be: így a szív a mellkasfalra fekszik, a tüdő pedig kitér az ablakból. Jobb parasternalis pozícióból hossz- és rövid tengelyű metszeteket készítünk, majd az állatot a bal oldalára fordítjuk a bal apicalis pozícióhoz. Az ablak területén a szőrt lenyírjuk vagy széthúzzuk, és bőven benedvesítjük alkohollal és géllel. A vizsgálat alatt futó EKG segít kiválasztani a szívciklus megfelelő fázisát.

A vizsgálófej szektoros (phased array): macskához és kis kutyához 7-12 MHz, közepes testűhöz 5-7, nagy és óriás fajtákhoz 2-4 MHz. A macskát finoman és sietség nélkül rögzítjük, mert a megijedt állatnál a frekvencia olyan értékre emelkedik, ahol a diastole nehezen értékelhető, az E és A hullám pedig összeolvad. Szedálást óvatosan és csak az orvos döntése alapján alkalmazunk, mert megváltoztatja a frekvenciát és egyes paramétereket.

Rövid tengelyben a chordák szintjén M-módban mérjük a kamrai septumot, a bal kamra átmérőjét és hátsó falát diastoléban és systoléban. Ezekből a méretekből számolódik a frakcionális rövidülés és a Teichholz szerinti ejekciós frakció. Kutyánál a kamraátmérőket allometrikus képlettel a testtömegre is normalizálják, mert a negyven milliméteres LVIDd egy labradornál normális, egy tacskónál viszont kifejezetten tágult.

A szívbázis szintjén 2D-ben mérjük a bal pitvart és az aortát, és kiszámoljuk az LA/Ao arányt, a bal szívfél terhelésének legegyszerűbb és legmegbízhatóbb jelét. Ezután jön a Doppler: transmitralis áramlás E és A hullámmal, regurgitáció a mitralis és a tricuspidalis billentyűn, áramlási sebesség az aortában és a pulmonalis artériában. A tricuspidalis regurgitáció sebességéből a pulmonalis nyomásra következtetünk. Végül megnézzük a jobb szívfelet, a pericardiumot folyadék szempontjából és a ritmust.

• Szívfrekvencia a vizsgálat alatt és ritmus
• Bal kamra M-módban: IVS, LVID, hátsó fal diastoléban és systoléban
• Frakcionális rövidülés és ejekciós frakció
• Testtömegre normalizált LVIDd és LVIDs (kutyánál)
• Bal pitvar, aorta és LA/Ao arány
• Mitralis billentyű, a regurgitáció mértéke, E és A hullám
• Tricuspidalis billentyű és a regurgitáció sebessége
• Aorta és pulmonalis billentyű, áramlási sebességek, jobb szívfél, pericardium

Mennyi ideig tart

Maga a vizsgálat tizenöt-huszonöt perc, nyugtalan macskával tovább: meg kell várni, amíg az állat megnyugszik és a frekvencia csökken. A lelet nehéz: két tucat mérés, a frakciók kiszámolása, kutyánál testtömegre normalizálás, LA/Ao és a billentyűk leírása. Kézzel ez további tizenöt perc, a normalizált méreteket pedig sokan számológéppel számolják ki, vagy kihagyják. Napi hat-nyolc szívultrahangnál a gépelés másfél-két órát visz el.

Ugyanez a vizsgálat hanggal

A fajt, a fajtát, a testtömeget, az életkort és az ivart előre rögzítik a vizsgálati lapon, ezeket nem mondják ki, de a testtömegre a leletnek szüksége van a méretek normalizálásához. Ezután az orvos megnevezi a paramétert és a számot, a frakciók, az LA/Ao, az E/A és a normalizált méretek pedig maguktól számolódnak. Lent egy valódi eset diktálása: harminc kilós labrador, a rendelésen szívzörejt hallottak, szívultrahang tervezett műtét előtt. Hallgassa meg egyben, vagy kattintson az egyes mondatokra.

A rövidítéseket szakkifejezésként ismeri fel: az IVS, az LVID és az LA a saját sorába kerül. A számított mezőket nem kell diktálni: a frakcionális rövidülés, az ejekciós frakció, az LA/Ao, az E/A és a testtömegre normalizált méretek azonnal megjelennek, amint elhangzottak a kiinduló számok. Ha később javítják a testtömeget a vizsgálati lapon vagy az LVIDd értékét, minden függő érték újraszámolódik. A számok melletti irányértékek fajonként külön szerepelnek, így a kutya normája nem keveredik a macskáéval.

A leletben az irányértékek fajonként külön szerepelnek: FS kutyánál 25-45 %, macskánál 35-65 %; LA/Ao kutyánál 1,6 alatt, macskánál 1,5 alatt; macskánál LVIDd legfeljebb 18 mm, hátsó fal legfeljebb 5-6 mm, LA legfeljebb 16 mm. Kutyánál az LVIDd és az LVIDs értékét testtömegre normalizálva értékelik: 1,85, illetve 1,26 alatt. A tricuspidalis regurgitáció sebessége normálisan 2,8 m/s alatt van. A fajtajellemzők és a klinikai kép fontosabbak bármely egyedi számnál, az értelmezés mindig az orvosé.

Hogyan néz ki a kész dokumentum

A kész dokumentum ugyanezekből az adatokból áll össze. A táblázatos forma a kardiológusnak kényelmes, és a követéshez is, ami különösen fontos mitralis billentyűbetegségnél. A szöveges formát a gazdának és annak az orvosnak adják, aki az állatot tovább kezeli.

Gyakori kérdések

Mit változtat egy műszakban

A szívultrahangnál a legtöbb hiba nem a mérésekben, hanem az utánuk következő számolásban születik. Ha a frakciók, az LA/Ao és a testtömegre normalizálás minden állatnál ugyanazzal a képlettel számolódik, az orvos a vizsgálófejjel foglalkozik, nem a számológéppel, és a lelet elkészül, mire a gazda visszacsatolja a kutya nyakörvét.

Az első 15 lelet ingyenes. Ezután az ár a csomag méretétől függ: leletenként 0.42 és 0.53 USD között, a diktálás hosszától függetlenül. Előfizetés nincs.

Alkalmazásfájl

Irányítsa rá a telefon kameráját: letöltési oldal a fájllal és az ellenőrzőösszegével.

Megnyitás →